Rólunk



















 

Veronika: Hozzám a barefoot cipők világa a testvéreimen keresztül jutott el, és mivel kutatóként nagyon fontosnak tartom a tudományos észérveket, a gyógytornászunk tanácsára ki is próbáltam. És hát hozta pontosan azt, amit elvártam tőle. Nem lepett meg az érzés, hiszen régebben nyaranta rengeteget jártam mezítláb, főként egyenetlen füves talajon. Örülök, hogy most már nemcsak én élvezem ennek előnyeit, hanem a családomat is sikerült erre az útra “terelnem”. Viszont ezzel egyidőben rá kellett jönnöm, hogy Budapesten élőként igencsak nehéz hozzájutni a mezítlábas cipőkhöz, fizikailag kipróbálni meg egyenesen lehetetlen (volt), ugyanis mindezidáig még nem nyílt itt ilyen jellegű cipőbolt.

Külföldről rendeltem az első cipőimet, valahogy ott ők (mint sok minden másban) előttünk járnak. Mit ne mondjak, elég merész dolog felpróbálás nélkül ilyen drága cipőt venni, de szerencsére jól sült el a dolog, és nem csalódtam. Végül elhatároztuk, hogy amint lehet, belevágunk, és elhozzuk Nektek is a barefoot-világot, a mezítlábas életérzést, hogy ne kelljen nektek rendelni, és netán rossz szájízzel visszaküldeni…. Na, de most komolyra fordítva a szót, a fő gondolat, ami vezérelt ebben, az a tenni akarás, a segítségnyújtás. Olyan segítségről van szó, ami biztos alapokon nyugszik, ami nemcsak egy újabb divathullám, egy újabb hóbort, hanem tényleg hozzájárul az emberek egészségesebb jövőjéhez. Ám ezzel nemcsak a Ti egészségeteket szeretnénk megőrizni, hanem a környezetünket is óvjuk: fast fashion helyett slow fashion (vagy pontosabban  ultra slow fashion!), mert ezeket a cipőket évekig lehet hordani, minden korban divatosak, kiváló minőségűek, többnyire családi manufaktúrákban készülnek. Bízunk benne, hogy egyre többen válasszátok majd ezt a szabadabb és egészségesebb mozgást!

 

Anti: Engem sokáig nem hozott lázba a barefoot. A családban már többen csak ilyen cipőt hordtak, de én maradtam a megszokott, klasszikus, de minőségi bőrcipőknél. Miután láttam, hogy a feleségem már csak barefootban jár (2 db), a cuki temérdek “divatcipő” pedig a tárolóban áll, kezdett “gyanús” lenni és jobban érdekelni a téma. Matematikusként nem vagyok híve a hirtelen fellángoló divathullámoknak, és mindig racionális érvekre támaszkodom, ezért ezúttal is kutatómunkába kezdtem. Mindent elolvastam a barefoot cipőkről, amit csak találtam. Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy felpróbálok egyet, és ha tetszik, megveszem. Mondanom sem kell, hogy én csak akkor veszek új cipőt, ha azt fel is tudom próbálni.

És itt ütköztem első körben nehézségekbe, mert ez Budapesten (egy fővárosban!) lehetetlen küldetés volt. Végül utazás következett a bolt után, aztán cipőpróba és vásárlás. Egy extra vékony talpú cipőt vettem. Az első héten nem volt egy álom a budapesti aszfalton járni benne, de a szabadság érzése, amit első perctől adott, már megnyert magának. Természetesen egyből egy extra vékony talpú cipő meredek húzás volt, de egy hét után megtanultam benne járni, és az az igazság, hogy a kedvencem lett. Minőségi anyag, nagyon könnyű, szép, és brutál kényelmes. Bár nagyon szeretem a régi cipőimet, és egyelőre még hordom is őket, váltáskor, a barefoot cipő hordása után úgy érzem, mintha satuba szorítanák a lábujjaimat. És ez nem a reklám helye, hanem a puszta valóság. Próbálj fel egyet és tapasztald meg, mi a szabadság a cipőben! Azért vagyok jelen ebben az üzletben, mert szeretném elérhetővé tenni Budapesten is a barefoot cipőket úgy, hogy azokat fel is lehessen próbálni. Szerintem fel kell próbálni, meg kell fogni, meg kell nézni, és csak azután kell választani. Kínálatunkkal igyekszünk minden igényt kielégíteni. Garantálni tudjuk, hogy találunk olyan cipőt Neked, amiben megtapasztalod te is ezt az elképesztő szabadságot!



Rita: 

Engem egy saját problémám vezetett a barefoot-világhoz, amely még a gyerekkoromban kezdődött. Volt egy kedvenc cipőm, ami szűk volt, és ezt hordtam a napok nagy részében, több éven át. Mondanom sem kell, hogy a lábujjaim úgy eltorzultak, hogy a középső lehajolt, és a két mellette lévő ráfeküdt, mert csak így fért el a cipőben. Ezt az állapotot fokozta még az is, hogy balettoztam, és hát az a lábbeli sem egy leányálom. Az ortopéd szakorvos azt mondta, hogy segíteni nem tud, ha fájni fog vagy zavarni, meg tudja műteni. Édesanyám, aki nagyon talpraesett nő, kitalálta, hogy hordjak éjjel egy "ujjelválasztót", olyat, amit a lábujjköröm festéséhez használnak.

Ez a trükk szépen kiegyenesítette az ujjaimat éjjel, viszon t a cipő megint elnyomta nappal. Amikor a férjem elkezdett barefoot lábbeliket hordani, megtetszett az alapelve: e cipők elég szélesek és hajlékonyak, így a láb helyesen tud mozogni benne. Szerencsére nekem is bevált. A lábujjaim kiegyenesedtek, nem kellett műteni.  Mivel gyógytornász vagyok, jobban utánajártam, hogy csak nekem segít-e ennyire, vagy bátran adhatom-e gyerekeimnek, és ajánlhatom-e ismerőseimnek. Nem lepett meg a válasz, miszerint igen, az emberek kb. 90%-nak ajánlott, és egészségesebb, mint a divatcipők. Amikor felkerestek, hogy lennék-e az üzlet szakembere és társtulajdonosa, boldogan mondtam igent, hiszen a barefoot cipőkben nem kell a szépségért szenvedni, és a mozgás szabadsága mellett még egészséges is!